Dinamikus növekedésre volt képes a szerbiai online kereskedelem a 2021-es esztendőben – ez derül ki az Ekonom által végzett kutatásból. A szektor összesített bevétele megközelítette a 530 millió eurót.
2020-ban a szerb online piac összesített teljesítménye csupán 378 millió euróra rúgott, 2021-ben azonban már 530 millió eurós teljesítményről beszélhettünk. A megállapítható növekedési ütem lényegesen magasabb az európai és a régiós átlagnál.
A jelentés rámutat arra, hogy a 40 százalékos növekedés ellenére a szerb e-kereskedelem jelentős lemaradásban van a közép-kelet-európai régió piacaihoz mérten; a magyar online piac mintegy hat és félszerese a szerbiainak, a régió legsikeresebb piaca, Csehország pedig csaknem húszsoros bevételre tett szert.
A piaci szakértők és elemzők néhány éven belül több meghatározó kereskedő megjelenésére számítanak, ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a viszonylagosan szabad piac nagyszerű lehetőséget kínál a növekedésre a szerbiai webáruházak számára. Egyre nagyobb jelentőséggel bír a professzionális webáruházkészítés, a digitális marketingeszközök tudatos használata, valamint a folyamatok minél sikeresebb optimalizálása.
A jelentés szerint Szerbiában az aktív online vásárlók száma csupán 2 millió 360 ezer fő. A teljes lakossághoz mérten ez alacsony értéknek mondható, ezért az aktív vásárlói bázis növekedése a következő években bizonyosan segíti majd az összesített eredmények növekedését. A jelentés rámutat arra is, hogy a szerb internetes vásárlók átlagos költése 44 euró; ez mintegy 15-20 százalékkal alacsonyabb a magyarországinál.
A bevételek közötti eltérések elsősorban a vásárlási gyakoriság közötti különbségekkel magyarázhatók. Míg a magyar online vásárló évente átlagosan 18 tranzakciót bonyolít, addig a szerb csupán 5,1-et.
Az Ekonom által készített összefoglaló szerint a szerb lakosság elsősorban műszaki cikkeket, ruházati és divattermékeket, számítástechnikai eszközöket, sportfelszereléseket, játékokat és FMCG termékeket vásárol az online térben. Az európai piacokon jellemzően ezek a legkeresettebb kategóriák, e tekintetben tehát nem beszélhetünk jelentősebb különbségről.
Ugyanakkor felvetődik a kérdés, hogy mi okozza a szerbiai online kereskedelem lemaradását a régió szereplőivel szemben. Az elektronikus fizetések rendkívül alacsony aránya – csupán a fizetéskor történő bankkártyás tranzakciók aránya meghatározó – arra enged következtetni, hogy a webáruházak megoldásai és a lakosság bizalma még erősen javításra szorul. Emellett meg kell említeni a logisztikai szolgáltatások alacsony színvonalát; a klasszikus futárszolgálatok technikai fejlettségi szintje és erőforráskészlete mindenképpen fejlesztésre szorul, ráadásul hiányoznak a csomagautomata szolgáltatások, amelyek más piacokon népszerű alternatív megoldást kínálnak a klasszikus házhozszállításokkal szemben. A társult szolgáltatások fejlődése az e-kereskedelmi bevételek növekedésével párhuzamosan várható.